Ladak tanulsága - frissítve


Körben száraz, középen zöld.
Miért? Az „árvíz” miatt. A szétterített, tájba juttatott-áramoltatott víz miatt.

Nem gondolnánk, hogy ezen messzi himalájai királyságnak sok köze lenne hozzánk, de a sokszintű tanulságokból kettő:
  1. A medence helyzetből kifolyóan, kevés a csapadék, s a befolyó folyóvizekkel való megfelelő gazdálkodás biztosíthatja, hogy a környező sivatagban legyen egy zöld sziget.
  2. Ez a zöld sziget is elsüllyedt a globalizáció/gyarmatosítás mocskos árjában, ahogy Magyarország; csak mi 500, ill. 150 év alatt, míg ők az utóbbi évtizedekben (ezt a folyamatot mutatja be a film).
Régóta használom e filmet s Ladak tanulságait, hivatkozom, mint fontos tananyagra, legépeltük a magyar szöveget, a film alapján készült táblázattal illusztrálom a fenntartható és a nem fenntartható rendszerek jellemzőit;
s most a könyv megjelenéséről számolok be, mások áldozatos munkájáról, aminek köszönhetően a fenti kép is fenn van az interneten: http://www.osijovendok.org/

További linkek Ladak tanulságával kapcsolatban:
A film készítőinek honlapja.
A film a youtube-on.
A magyar változat szövege.
A Fenntartható VAGY Fejlődés? füzetem, az emlegetett táblázattal.
S a korábbi bejegyzéseim:

    Belvíz és árvíz - frissítve

    A múlt héten volt, hogy megjelent a belvíz -
    rögtön ideges lettem,
    s nem azért, mert nagyon kellene már egy kis víztöbblet - augusztus óta nem esett elegendő csapadék, ami különösen azért érdekes, mert a Tiszai-alföldön EZ A NEDVES FÉLÉV időszaka, s mindjárt vége! - , hanem mert még abszolút fagy volt, azon kicsi hó elolvadása előtt voltunk, ami nagynehezen le bírt esni végre.

    S valóban: aztán az olvadás megint úgy jött, ahogy az elmúlt években már többször: nagy széllel - úgyhogy a hótakaróból végül nemhogy belvíz, de víz se maradt.
    Most ott tartunk, hogy a hóolvadás után szégyenszemre ki kell járnom itatni a lovakat, mert a szikes gyepemen sem maradt elegendő vízállás. Pedig normálisan márciusban a terület jó részének víz alatt kéne állnia! Egyébként nem remélhetem, hogy lesz mit kaszálni!

    Sajnos a belvíz csak a médiában jelent meg, ami arra volt jó, hogy a fenntarthatósággal ellentétes közismereteket és közhangulatot fenntartsa, elmélyítse.
    Emlékezzünk, tavaly télen annyira ment a belvíz-háború, hogy még az államtitkár is robbantott, aztán megint sikerült irtózatos deficittel zárni az évet. (Nagykörűben 275 mm csapadékot mértünk 2011-ben - az éves átlagos párolgás 7-800 mm!)

    Nem írtam meg a belvizet (hiszen készülök egy képesített disznóvágással:),
    de most hogy látom, hogy a Híradóba betört az árvíz,
    s gondoltam, csak melléteszem a képet a hivatalos előrejelzésből:
    (A link a mindenkori aktuális képet mutatja.)


    A tanulság nem az, hogy mennyire előre dolgoznak - mert remélhetőleg lesz azért árvízi hozam a Tiszán - , hanem hogy a közhangulat fenntartása mennyire fontos és hatékony a média által a jelenlegi vízlevezető vízgazdálkodás fenntartásának indoklása miatt.

    Csakhogy közben kiszáradunk.

    Mert hamisak a köztudat fogalmai. Nem jól tudja a nagyközönség, a médiamunkások, a döntéshozók és a vízügyi szakma, hogy mi a belvíz, és hogy mi az árvíz, és hogy mire valók ezek.

    A bejegyzés legfontosabb fogalma a "NEDVES FÉLÉV".
    A Tiszai-alföld vízháztartását az tudná megmenteni, ha megoldanánk a téli, nedves félév víztöbbletének elraktározását és hasznosulását a nyári, száraz félévre. A téli félév (okt-márc.) vízmérlege átlagosan 0-100 mm víztöbbletet mutat, míg a nyári félév (ápr-szept.) 3-400 mm-es vízhiányt a Tiszai-alföldön. (Az éves csapadék 500 mm, tehát éves szinten az egyensúlyhoz szükséges vízmennyiségnek csak a 2/3-át tudja biztosítani a csapadék.) Ugyanakkor a hegyvidékek víztöbbletét tavasszal - épp a száraz évszak elején - a Tisza árvize kegyeskedi szállítani az Alföldre, hogy ezzel pótolja a hiányzó csapadékot.
    Ezen víztöbblet tájba-juttatását kellene megoldanunk a vízborításhoz igazított tájhasználattal, és szabályozott vízkivezetéssel. Ehelyett jelenleg - a modernkori Tisza-szabályozás megkezdése óta - ezen víztöbblet megjelenését támadásként értékeli a vízügy, és nagyon drágán, nagy veszélyek közepette, hősiesen kivezeti az országból.

    Lesz még baj az árvízzel: amikor nem lesz.
    De most még lenne miből ellensúlyoznunk az Alföld rendszerszerű kiszáradását.

    ===
    Ide veszem /teszem a Híradó újabb tudósítását, ami hadiállapot ízű, és beszámol arról, hogy minden rendben van:
    Télen van hó,
    lassan olvadgat,
    a szakemberek nem tudnak mondani rosszat egyelőre,
    de ha a szélsőségessé tett környezeti reakciók úgy alakulnának,
    akkor létrejönne az a baj, amit létrehoztunk.

    Lélegzetbeállító.

    Térkép a hóban tárolt vízkészletről, ugyancsak a hydroinfo.hu-ról:


    E szerint a hegyvidéki vízgyűjtőn 1-200 mm-nyi víztartalmú hótakaró van.
    Ez a mennyiség a síkvidéki, írtózatos csapadékhiánnyal, és vízkészlethiánnyal sújtott területeken elosztva csepp a tengerben. Pontosabban a sivatagban.

    Ja, persze meg lehet oldani, hogy ez a kevés víz vészhelyzetet okozon.
    Nem könnyű, nem olcsó, de meg lehet oldani.
    Olyan Tisza-szabályozást, vízgazdálkodást és területhasználatot kell hozzá csinálni,
    amilyet most követünk (ímmár több mint másfél évszázada).